Az esti naps\u00fct\u00e9sben negyven perce aut\u00f3zunk an\u00e9lk\u00fcl, hogy az \u00fat ak\u00e1r csak egy kicsit is elkanyarodott volna. Erd\u0151t fot\u00f3zni indultunk el a semmi k\u00f6zep\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3, am\u00fagy z\u00e1rva l\u00e9v\u0151 sz\u00e1ll\u00e1sunkr\u00f3l, aminek a kulcs\u00e1t n\u00e9h\u00e1ny \u00f3r\u00e1val kor\u00e1bban a helyi kocsm\u00e1ban vett\u00fck fel. N\u00e9ma cs\u00f6nd, az \u00fat mindk\u00e9t oldal\u00e1n v\u00e9gtelen erd\u0151k, rajtunk k\u00edv\u00fcl egyik ir\u00e1nyban sem j\u00e1r aut\u00f3, r\u00e9nszarvas sem cs\u00e1mborog az \u00fatsz\u00e9len. Vil\u00e1gv\u00e9ge ut\u00e1ni utols\u00f3 t\u00fal\u00e9l\u0151kk\u00e9nt sz\u00e1guldunk a semmibe a vonalz\u00f3szer\u0171en egyenes \u00faton. Csak az els\u0151 kanyarig menj\u00fcnk el, gondoljuk, h\u00e1tha ott kider\u00fcl, maradt-e m\u00e9g b\u00e1rmi a civiliz\u00e1ci\u00f3b\u00f3l, vagy t\u00e9nyleg mi vagyunk az apokalipszis utols\u00f3 t\u00fal\u00e9l\u0151i. Tipikus \u00e9lm\u00e9ny a j\u00faniusi eleji Lappf\u00f6ld\u00f6n, aminek az orosz hat\u00e1r ment\u00e9n elter\u00fcl\u0151 keleti r\u00e9sz\u00e9n riportozunk. Ilyenkor nincs hideg, igaz, a nap se megy le. Az \u00e9szaki…<\/p>\n